Akathiszt az Úr mennybemeneteléhez

A mennybemenetel ünnepén

1. konták

Választott Hadvezér, az ég és föld Teremtője! Dicsőítő éneket ajánlunk a halál Legyőzőjének, mert, halottaidból való fényes feltámadásod után, dicsőséggel mentél fel a mennyekbe, és legtisztább testeddel, az Istennek és Atyának a jobbjára ültél, hogy, a mi elbukott természetünket is felvitted magaddal, és a bűnöktől és az örök haláltól mindörökre megszabadítottad. Mi pedig, isteni fölmeneteledet ünnepelve, tanítványaiddal együtt, lelkesen énekeljük Neked: Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

1. ikosz

A főangyalok és angyalok seregei, együtt álltak előtted, mindenek Királya, az Olajfák hegyén, félelemmel szemlélve Téged, Aki testileg a mennyei magasságba emelkedtél, és dicsőítették emberszereteted nagyságát, így énekelve Neked:

Jézus, dicsőség királya, menj fel a mennyekbe örvendezéssel, a kűrt szavával, * Jézus, erők ura, lépj fel a kerubokra, és repülj a szelek szárnyán. * Jézus, örök Isten, add szavadnak az erő szavát, hogy remegjen most az egész föld, * Jézus, mennyei Világosság, nyilvánítsd ki erődet a felhőkön, és személyedből a tűz gyulladjon fel. * Jézus, a teremtmény Megváltója, készítsd el a mennyekben trónodat, és országodnak ne legyen vége, * Jézus, ég és föld Teremtője, ülj Atyádnak jobbjára, hogy Isten legyen minden, mindenben. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

2. konták

Látván az apostolok, Téged, a halottaidból feltámadottat, Úr Isten, amikor 40 napon át megjelentél nekik Magad, beszélve Isten Országának titkairól, és parancsot kaptak Tőled, hogy Jeruzsálemből ne menjenek el, hanem, várják az Atya ígéretét, amíg a magasságból erővel ruháztatnak fel, összejővén, egy lélekkel együtt voltak az imádságban, Neked egy szájjal, és egy szívvel énekelve: Alleluja.

2. ikosz

Az isteni gondviselés értelmét feltárva, jóságos Jézus, kivezetted tanítványaidat Bethániába, és felvezetted őket az Olajfák hegyére, megkezdve előkészíteni mennyekbe való felmeneteled titkát, mondván: Barátaim, elközelgett a felmenetel ideje, elmenvén, tanítsatok meg minden nemzeteket az igére, amelyet hallottatok szavamból, megkeresztelvén őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevére. Ők pedig, még földiesen gondolkozva, megkérdezték: nem ebben az időben állítod-e helyre Izrael országát. De Te azt mondtad nekik: „nem a ti dolgotok, hogy megértsétek az időket és korokat, amelyeket az Atya saját hatalmában elrendelt”, de legyetek készen mindenkor, mennyei Vőlegényének fogadására, hangoztatván:

Jézus, jó pásztor, ne válj el tőlünk sohasem, hanem légy szüntelenül velünk, * Jézus, jóságos tanító, küldd el nekünk a vigasztaló Szentlelket, hogy változatlanul velünk maradjon. * Jézus, felvilágosítónk, világosítsd meg lelkünket a mennyei Atyához való, felmeneteled által, * Jézus, Üdvözítőnk, ments meg minket közbenjárásoddal a kislelkűségtől és vihartól. * Jézus, mesterünk, taníts minket ajkaid szavával szolgálatodra, * Jézus, segítőnk, Szentlelkeddel emlékeztess minket kinyilatkoztatásodra. Tőlünk a z égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el bennünket, árvákat.

3. konták

Az apostolokat a magasságból erővel felruházni akartad, Jézus, midőn, az Olajfák hegyén megígérted nekik a Szentlélek lejövetelét. Megparancsoltad nekik, hogy legyenek tanúid Jeruzsálemben, és az egész Judeában, sőt, a föld határáig, mondván: Jertek, és lépjetek be kapuimon, készítsétek el utamat, és készítsetek utat gyermekeimnek, és a köveket hordjátok el az útból, mutassatok jeleket a pogányoknak, hogy, mindnyájan, hívén, veletek énekeljék: Alleluja.

3. ikosz

Az irgalmasság mélységét bírván, édességes Jézus, tanítványaidat, és, a Téged követő asszonyokat, és főként a Téged megszült anyádat, mérhetetlen örömmel töltötted el felemelkedésedben, amikor már elválván tőlük, kiterjesztetted kezeidet, és megáldottad őket, mondván: „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig,” ők pedig, félelemmel eltelve, dicsőítették irgalmas lejöveteledet, mondván:

Jézus, az irgalom megadója, aki az Olajfák hegyére jöttél el, hogy megbocsáss az emberi nemnek, * Jézus, szomorúak megörvendeztetője, Aki a veled levő többi tanítványt megvigasztalni akartad. * Jézus, reménytelenek reménysége, aki a mennybe való elmenetelednél, áldásoddal a csüggedéstől minket megoltalmaztál, * Jézus, elhagyatottak menedéke, aki felmeneteled által nekünk is, megadtad az utat a mennyei Atyához. * Jézus, jóságos vigasztaló, aki megígérted, hogy más vigasztalót küldesz nekünk az Atyától, * Jézus, a juhok nagy pásztora, aki nem akartad, hogy hívő nyájad szétszéledjen. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

4. konták

A kétségnek és a nagy szomorúságnak viharát bírván belül, az apostolok könnyek sírásával teltek el, amikor megláttak Téged, Krisztus, a felhőkön felemelkedőt, és sírván, ezt mondták: Uram, miért hagyod el mostan szolgáidat, akiket irgalmasságodért megszerettél, hova mész, Aki kezeiddel tartod a határokat? Mi mindent elhagyván, Téged, az Istent követtünk, örvendve, hogy reménységünk van, hogy örökké Veled leszünk. Ne hagyj el minket, árvákat, amint megígérted, hogy nem válsz el tőlünk. Jó pásztorunk, de küldd el nekünk legszentebb Lelkedet, aki megtanítja, megvilágosítja és megszenteli lelkünket, hogy hálásan énekeljük Neked: Alleluja.

4. ikosz

Hallván az elválás fölött szomorkodó tanítványaid sírását, Úr, Isten, Te, a legteljesebb áldást adtad nekik, barátaidnak, mondván: ne sírjatok, szeretteim, minden siránkozást vessetek el, hasznosabb nektek, hogy én Atyámhoz megyek, mert, ha nem megyek, a Vigasztaló nem jön el. Értetek jöttem le a mennyből, és értetek megyek fel újra a mennybe, helyet készíteni nektek, mert nem hagyom el juhaimat, akiket összegyűjtöttem, nem feledkezem el azokról, akiket megszerettem. Ők pedig, ezektől az isteni szavaktól megvigasztalódva lévén, meghatottsággal énekelték Neked:

Jóságos Jézus, aki szomorúságunkat és könnyeinket örömre fordítottad, ne fossz meg minket Országodban, az örök örömtől sem, irgalmas Jézus, aki örömmel töltöttél el minket fölmeneteledben, őrizd meg lelkünket a mindenkori örömben, földi utazásunkban is. * Jézus, aki mint kotlós, összegyűjtötted csibéidet, ne engedd nekünk, hogy e világ közterén szétváljunk, * Jézus, aki a vacsorán a szeretet kötelékével gyűjtöttél minket egybe, ne add nekünk, hogy sátáni működés által, mint a gabona, szétszóródjunk. * Jézus, aki nekünk békédet hagytad örökségül, tarts meg minket egyetértésben és szeretetedben, * Jézus, aki sok lakást készítettél a paradicsomban, készíts nekünk helyet mennyei lakásodban is. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

5. konták

Az Istentől eredő fejedelmi felhő nagyon felemelt Téged, életadó Úr, tanítványaid láttára, amikor, elválván tőlük, megáldottad őket, és így, nagy dicsőséggel, mint kerubok szárnyain hordozva, tartottad csodálatos fölmeneteledet Atyádhoz az égbe, amely azelőtt járhatatlan volt a gonoszság ég alatti szellemeitől, most pedig Téged befogadott, hogy minden látható és láthatatlan teremtménytől haldd az angyali éneket: Alleluja.

5. ikosz

Látván a testtel való dicsőséges fölmeneteledet a mennyekbe, teremtés Királya, a fent levő angyali rendek, megrémülve hangoztatták a felsőbb erőknek: Táruljatok fel örök kapuk, mert jön a dicsőség Királya, nyíljatok meg egek, és ti, egek egei, fogadjátok be az erők Urát, és boruljatok le Előtte, hangoztatván:

Jézus, az Atya dicsőségének ragyogása, világosíts meg bennünket arcod világosságával, * Jézus, a felsőbb értelmek megvilágosítása, világosíts meg minket országod le nem alkonyodó napján. * Jézus, aki nyíltan jöttél el tűzben és heves szélben, hívd el a magasságból értelmes mennyedet, * Jézus, aki nagy, és igen dicséretes vagy szent hegyeden, mutasd meg igazságodat a mennyekben. * Jézus, aki az égig magasztaltad fel irgalmasságodat, nyilvánítsd ki dicsőségedet az egész földön, * Jézus, aki felmentél keleten az egek egébe, igéd örökre maradjon a mennyekben. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

6. konták

Isteni dicsőséged hirdetői, az angyali seregek kezdetei, a mennyei magasságban levő Uralmak, Trónok, a sokszemű kerubok, és a hatszárnyú szeráfok, kitárták együttesen az összes mennyei magasságokat, fogadván Téged mindenek Ura, és látván Téged, a testben fölemelkedőt, egymásnak csodálkozva mondták: Ki ez, aki Edomból jött, a hatalmas és erős a harcban? Ki ez, aki Boszorból jött, és embertől van? Miért sötétek ruhái, mint vértől nedvesek, töviskoszorút hordozván? Ő valóban a dicsőség Királya, Istennek a világ üdvösségéért megölt és feltámadt báránya, aki most testileg jön, hogy az Atya jobbjára üljön, Neki mindig énekelni fogjuk: Alleluja.

6. ikosz

Isteni dicsőségtől ragyogtál fel, Jézus, amikor az emberi természetet, amelybe öltöztél, irgalmasan fölemelted, az Atya mellé ültetted, és megistenítetted azt. Ezért, a testnélküli mennyei rendek, csodálkozván a csodákon, megrémültek, félelemmel és remegéssel eltelve, magasztalták emberszeretetedet. Velük mi is, földiek, az értünk való leszállásodat, és tőlünk a mennyekbe való fölemelkedésedet dicsőítve, imádkozunk, mondván:

Jézus, aki az élet folyama vagy, aki mennyekbe való fölemelkedéseddel, nekünk, az élet vándorainak az örök élet útját, és a mennyei Jeruzsálemet megmutattad, * Jézus, aki az irgalom mélysége vagy, aki az Atya jobbjára való üléseddel a mi testi felvételünket megtisztelted. * Jézus, aki válladra vetted eltévedt természetünket, vedd Magadra súlyos bűnbe eséseimet is, * Jézus, aki fölmentél testeddel a testnélküli Atyához, emeld fel az én nagyon is lefelé húzó gondolataimat. * Jézus, aki a földről az Istennek és Atyának jobbjára a mennyekbe felmentél, add meg nekem, hogy elnyerjem az üdvözült juhok jobb oldali részét, * Jézus, aki Sionból szépséged ékességét kinyilvánítottad, méltass engem, hogy örök boldogságod részesévé legyek. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

7. konták

Föl akarván emelni, és megdicsőíteni az Ádámban elbukott emberi természetet, Te, mint második Ádám, fölmentél a mennyei magasságba, mindörökre elkészítetted trónodat, és az Istennek és Atyának jobbjára ültél, istenségeddel sohasem lévén elválva az atyai keblektől. Jöjjetek tehát, hódoljunk az értünk megalázkodott, és az Atya jobbjára fölment Jézusnak magasztaljuk Őt, és énekeljük lelkünk mélyéből: Alleluja.

7. ikosz

Új, és tiszta életet tártál fel, Uram, amikor testeddel fölmentél a mennyekbe, hogy a sok bűn által elavult világot megújítsd, feltámadásoddal és a mennyekbe való fölemelkedéseddel, megmutatva nekünk nyíltan, ahogyan a boldogságos Pál mondja, hogy a mi lakásunk a mennyekben van. Ezért, eltávolodunk a hiú világtól, értelmünket a mennyekbe fordítva, és Neked ilyeneket hangoztatva:

Jézus, aki a mennyei angyalokkal, a mennyekbe istenségével való fölmenetele által a mennyei lakás felé törekedni hívtál bennünket, * Jézus, a testeddel földön élő, aki a földtől való eltávolodásoddal minket megtanítottál, hogy a földi szenvedélyektől elforduljunk. * Jézus, aki eljöttél keresni az eltévedt nyájat, és az el nem tévedt juhokhoz visszavezettél minket a mennyekbe, * Jézus, aki lejöttél, hogy összegyűjtsd a szétszórt természeteket, akiket a földön egyesítettél a mennyeiekkel, mennyei Atyádnál. * Jézus, aki könnyű felhőn mentél fel a mennyekbe, méltass minket, hogy elhagyva a földieket, állandóan a mennyei ajtókra tekintsünk, * Jézus, aki az Istenség trónján ülsz dicsőségben, adj nekünk nyitott szemeket, hogy a törvényből megértsük csodáidat. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

8. konták

Különös és csodálatos a te feltámadásod, különös és félelmetes, Életadó Krisztus, a szent hegyről való isteni fölmeneteled, az értelem számára is felfoghatatlan a Te testileg az Atya jobbjára való ülésed, amelyről Dávid, a Lélek által ezt mondta: „Mondta az Úr az én Uramnak: ülj jobbom felől, amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem.” Ezért,minden mennyei erő, látva mennyekbe való fölmeneteledet, igazán lábaid alá alázkodott, énekelve angyali nyelvekkel a kerub-éneket: Alleluja.

8. ikosz

Egészen a magasságokban voltál, édességes Jézus, amikor, érettünk akaratoddal fölemelkedtél dicsőséggel a mennyekbe, és az Istennek és Atyának jobbjára ültél, de a lent levőktől sem váltál el semmiképp, mert megígérted, hogy változatlanul az Egyházban tartózkodsz és a Téged szeretőknek, ezt mondtad: „Én vagyok veletek, és senki ellenetek.” Erre a kegyelmes ígéretedre mindenkor emlékezve, és azt szívünkben őrizve szeretettel hangoztatunk Neked ilyeneket:

Jézus, aki mennybe meneteled után minden hatalmat megkaptál a mennyben és a földön, végy be bennünket is örökkévaló örökségedbe, * Jézus, aki Szentlelked megígérésével tanítványaidat mindenféle örömmel eltöltötted, tölts el bennünket eljöveteled által ezzel a kegyelemmel. * Jézus, aki lejöveteleddel meghajlítottad az egeket, hajlítsd meg dicsőséged fönsége előtt nagyon lefelé húzó büszkeségemet, * Jézus, aki fölmeneteled által minden teremtményt fölemeltél, emeld fel a magasba lelkemet, hogy az angyalokkal énekeljem szentségedet. * Jézus, Isten Igéje, aki szavaddal az egeket megerősítetted, erősítsd meg szívemben szavaidat, hogy így ne vétkezzek Ellened, * Jézus, az Atya Fia, aki ajkaid lelke által a mennyekből minden erődet kinyilvánítottad, újítsd meg az igaz lelket bensőmben, hogy ne szennyezzem be magamat. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

9. konták

Az egész, nagyon lefelé húzott, és a bűnök miatt kiszáradt emberi természetet válladra vetted, Uram, Istenem, Magaddal megújítva, és minden kezdetek és hatalmak fölé emelted ma, és az Istenhez és Atyához elvezetted, és Magad mellé ültetted a mennyei trónusra, hogy megszenteld azt, és megdicsőítsd és megistenítsd. A testnélküliek, pedig csodálkozván, mondták: Ki ez a szép Férfiú, de nem csupán ember, hanem együtt Isten és ember, Akinek mindig énekeljük: Alleluja.

9. ikosz

Az isteni szónokok, a Te tanítványaid, Üdvözítő, dicsőséges fölmeneteleden csodálkozva, az égre tekintettek, szomorkodva. Miután fölemelkedtél, íme, két angyal állt előttük, fehér ruhában, és vigasztalásukra ezt mondták: „Galileai férfiak, mit álltok, az égre tekintve? Ez a Jézus, Aki fölemelkedett tőletek a mennybe, ismét eljön, amely alakban láttátok Őt, hogy tőletek elment a mennybe.” Ezt az angyali hirdetést, második eljöveteledről, Uram, tanítványaid hallva, örömteli remegésbe estek, akikkel mi is, örömmel hadd énekeljünk Neked ilyeneket:

Jézus, aki fölemelkedtél tőlünk teljes dicsőségedben, igazán jöjj el gyorsan szent angyalaiddal, * Jézus, aki ismét el tudsz jönni, hogy igazságos ítéletet tégy, igazán jöjj el dicsőséggel, szentjeid fényességében. * Jézus, aki nagy és igen csodálatos vagy minden vidék fölött, könyörülj, és mentsd meg akkor a föld minden szelídjeit, * Jézus, aki szentjeid tanácsában dicséretes vagy, dicsőíts meg minket, országodban, a mennyben. * Jézus, aki átmentél testileg az egeken, engedd meg, hogy lelkünk átmenjen a levegő vámosságain, és megláthasson Téged. * Jézus, aki mennyei felhőkön emelkedtél fel, méltass bennünket, hogy vidámsággal és bizalommal találkozzunk Veled a felhőkben, az utolsó napon. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

10. konták

Üdvözíteni akarván a Veled levő tanítványokat, Krisztus, Üdvözítő, és mindazokat, akik szavaik miatt hinni fognak Benned, és Téged követni fognak, fölmentél a mennyekbe, hogy helyet készíts nekik, mert Atyád házban sok lakhely van, amint Magad kijelentetted, a szenvedésre indulván, mondván: „Ha elkészítettem nektek a helyet, újra eljövök, és Magammal viszlek titeket, hogy, ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” Ezért, méltass bennünket is, Uram, hogy halálos felmenetelünk után, elnyerjük ezt a nem kézzel készített, örökös lakást a mennyben, amely nem fából, vagy szénából, vagy nádból készült, testi dolgainkért, hanem, a Te alapodon épített aranyból, vagy ezüstből, vagy drága kövekből, ahol állandóan dicsőíteni fogunk Téged, és énekelni: Alleluja.

10. ikosz

Örök Király, Jézus Krisztus, aki legtisztább testeddel fölmentél a mennyekbe, és mindnyájunkat mennyei hazánkba hívtál, emelj fel bennünket, akiket a világi szenvedélyek, és testi bölcselkedések nagyon lekötöznek, a mennyei magasságba, és ajándékozd nekünk, hogy még testi napjainkban lelkiismeretünk tiszta bizonyságában részesüljünk a mennyei életben, és az isteni eucharisztia szentségében állandóan ízleljük a mennyei ételt, hogy tiszta szívből és igaz lélekből énekeljünk Neked ilyeneket:

Jézus, a jövendő javak Nagy Főpapja, aki fölmeneteleddel testileg átmentél az egeken, és beléptél a nem kézzel készített templomba, hanem, magába az égbe, hogy Isten színe előtt értünk közbenjárj, * Jézus, mennyei Építő, aki nem kézzel készített hajlékot építettél a mennyekben, és egyedül mentél be saját véreddel az Atyához, a Szentek Szentjébe, hogy utat nyiss a mennyei sátorba, fogadd el tisztátalanságomból fakadó sóhajtásaimat. * Jézus, szeretett Vőlegényünk, aki fényes dísztermet készítettél a mennyben, készíts ott azoknak helyet, akik egyedül Neked akarnak szolgálni, * Jézus, juhaid jó Pásztora, aki mennyei nyájakat növesztettél nyájadhoz a paradicsomban, ajándékozz nekünk, akik egyedül Téged akarunk követni, koronákat. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el bennünket, árvákat.

11. konták

Meghatottsággal teljes éneket ajánlott isteni fölmenetelednek, Ige, a Téged szeplőtelenül szült anyád. Ő, ugyanis szenvedésedben, anyailag mindenkinél jobban szánakozott Rajtad, ezért illő volt, hogy tested megdicsőülésében, a legtöbb örömet élvezze, és ezzel a nagy örömmel menjen le az apostolokkal az Olajfák hegyéről, és visszatértek mindnyájan Jeruzsálembe, és bementek a felső terembe, és az apostolok mindnyájan egy lélekkel kitartóak voltak együtt az imádságban, könyörgésben és böjtölésben az asszonyokkal és Máriával Jézus anyjával, és testvérével, várván a Szentlélek lejövetelét, dicsérve, és áldva Istent, és énekelve Neki: Alleluja.

11. ikosz

Örök és enyészhetetlen fényt ragyogtattál az egész világnak az Olajfák hegyéről, ahol legtisztább lábaid álltak, Krisztus Üdvözítő, amikor dicsőséggel fölmentél a mennyekbe, mert testeddel mentél át az egeken. Megnyitottad az Ádám bukása miatt bezárt mennyei kapukat, és, Magad lévén út, igazság és élet, megnyitottad az utat minden embernek mennyei Atyád lakásába, amint előre megmondtad tanítványaidnak, mondván: „Mostantól nyitva látjátok az eget, és Isten angyalait le, és fölszállni az Emberfia fölött.” Ezért tudván az utat, mert senki nem jut el az Atyához, csak Általad, így énekeljük Neked:

Jézus, aki a világosság felhőin mentél föl az Atyához, gyújtsd fel lelkem kialudt világítóját, * Jézus, aki szentjeid világosságában emelkedtél föl magasra, gyújtsd fel szívemben, életadó lángodat, * Jézus, aki fölmeneteledben Napnál ragyogóbb fényt ragyogtattál fel a mennyei magasságban, Szentlelked melegével tüzesítsd meg szívem hidegségét, * Jézus, aki isteni világosságodból való világosságot ragyogtattál fel a világnak az Atyától, szavaid világossága által világosíts meg bennünket akik a bűn sötétségében alszunk. * Jézus, igazság Napja, a menny szélétől bírva kimeneteledet, és járásodat egészen a menny széléig, hirdesd nekünk szavadat mindig, * Jézus, le nem nyugvó világosság, akinek újra való eljöveteledben van kijöveteled, és megjelenésed, mint a villám keletről nyugatig, haragod tüzével ne égess meg minket akkor. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el minket, árvákat.

12. konták

Új kegyelmet adtál, édességes Jézus, a szentek tökéletesítésére és szent Egyházad építésére, amikor legtisztább testeddel az egekbe emelkedtél fel, amint írva van: „Aki fölment, előbb a föld határának legalsóbb részein volt, üdvösségünkért”, Te, most fölmentél a magasságba, az egek egeinél följebb, hogy mindent elvégezz a szentek tökéletesítésére, és Krisztus Testének építésére, ezért, fogságra vetetted a fogságot, és ajándékokat adtál az embereknek, amíg mindnyájan el nem érjük a hit egységét és Neked, Isten Fiának ismeretét, a tökéletes férfi kort, a Te teljességedet a hit mértékében, hogy így, üdvösségünket várva, hálásan énekeljük Neked: Alleluja.

12. ikosz

Énekelve a Te akarattal valómennyekbe szállásodat dicsőséggel, imádunk Téged, Úr, Krisztus, az Istennek és Atyának jobbján való ülésedet, dicsőítjük a mennyben és a földön való uralkodásodat, és, apostolaiddal hisszük, hogy valóban, amilyen módon fölmentél a mennybe, úgy jössz el ismét a felhőkön dicsőséggel, és nagy erővel. Akkor tehát ne szégyeníts meg minket, akik Benned bízunk és így énekelünk:

Jézus, aki Atyáddal állandóan együtt ülsz az istenség trónján, méltass, hogy akik segítségeddel legyőzzük a világot, Veled együtt üljünk Országodban, * Jézus, akit vigasztaló Szentlelkeddel állandóan imádunk, ígéreted szerint, ne fossz meg minket attól a lejöveteltől a Te szolgálatodban. * Jézus, aki a kerubokkal és szeráfokkal és a szentek seregeivel mennybe való fölmeneteled után a mennyben együtt tartózkodsz, add meg nekünk, akik most a Te nevedben itt imádságra összegyűltünk, hogy megérezzük jelenlétedet, * Jézus, aki szent templomaidat, a mennybe való eltávozásod után, jogosan a Benned hívőknek ajándékoztad, segíts nekünk, a templomban levőknek azt gondolni, hogy a mennyben vagyunk. * Jézus, aki fölemelkedésedben, legtisztább anyádat az apostolokkal az egész világért való imádságra Magad helyett itt hagytál, ne hagyj el minket, szentjeid közbenjárása nélkül, * Jézus, aki jegyesedet, az Egyházat, fölmeneteled után a világ végéig itt hagytad, ne zárj ki bennünket gyermekeidet kegyelmi ajándékaidból. Tőlünk az égbe emelkedett Jézus, ne hagyj el bennünket, árvákat.

13. konták

Ó, édességes, és irgalmas Jézus, aki fölemelkedtél tőlünk a mennybe, és az Isten és Atya jobbján való üléssel irgalmaztál, és megistenítetted elbukott természetünket! Tekints le a menny magasságából erőtlen, és földhöz forduló szolgáidra, és ajándékozz nekünk erőt a magasságból, és ajándékozz nekünk a magasból erőt, hogy legyőzhessünk minden, testtől, világtól és ördögtől ránk jövő kísértést, hogy a mennyei dolgokról bölcselkedjünk és ne a földiekről. És őrizz meg minket minden ellenünk támadó látható és láthatatlan ellenségtől, Földi életünk befejezése után, pedig, vedd fel lelkünket a mennyei lakásokba, ahol minden szentekkel örökké fogjuk énekelni: Alleluja.

Újra az 1. ikosz és az 1. konták